Gyógyszertárunk  közel két évszázados története 1812-ben indult.  A megyében Gyula és Szarvas után 1812-ben  harmadikként megnyílik Csaba első nyilvános gyógyszertára  Aranysas Gyógyszertár  néven. Ekkor már Csaba volt a vármegye legtöbb lelket számláló települése, közel 14 ezer lakossal.

Csaba első patikája a korabeli térkép szerint az evangélikus nagytemplom szomszédságában, a Patika utcában nyílt meg (ma Eötvös utca), tulajdonosa Hamaliár György okleveles gyógyszerész volt. A következő években a tulajdonosok váltakoztak, de évtizedekig ez a patika látta el a betegeket Csabán.

Tulajdonjog változása 1812–1950:

1812-1832	Hamaliár György okleveles gyógyszerész
1832-1854	Majláth Rudolf okleveles gyógyszerész
1854-1862	Mudrony János okleveles gyógyszerész
1862-1869	Laczay József okleveles gyógyszerész
1869-1911	Varságh Béla okleveles gyógyszerész Bérlő: 1892-1911 Réthy Béla
1911-1931	Réthy Béla gyógyszerész Bérlő: 1923-1928 Réthy Károly
1931-1936	Réthy Károly gyógyszerész Bérlő: 1923-1931 ifj. Réthy Béla ifj. Réthy Béla gyógyszerész Réthy István vegyész
1936-1950	Réthy Károly és Béla okleveles gyógyszerészek és az édesanyjuk Réthyné

A patikák felügyeletét a mindenkori vármegyei főorvosok látták el. Feladatuk volt a teljes körű ellenőrzés, ami kiterjedt a patikát birtokló és annak alkalmazásában dolgozó egyének személyét érintő kérdések vizsgálatától a készletek mennyiségi és minőségi ellenőrzéséig mindenre, ami bármilyen kapcsolatban volt a gyógyszerellátás kérdéseivel. Kötelességszerűen ügyelniük kellett arra, hogy a patikában minden a szigorú rend szerint történjen, minden olyan anyag és eszköz rendelkezésre álljon, ami előírásos a zavartalan és helyes munkavégzéshez. A vizsgálat befejezése után minden esetben jegyzőkönyv készült.

A Csabai Patikának 1832-ben  végbe vitt  vizsgálásáról hivatalos orvosi jelentés készült, mely eredeti kézírásos formában megtalálható a Békés Megyei Levéltárban.Részletek a jegyzőkönyvből:

…„Az alól irt napon és esztendőben, az Egészség tárgyában kőlt Felsőbb Rendeléseknek értelmében, véletlenül megvizsgáltatott az alól irtak által a Csabai Patika, melyről e következendő alázatos jelentés tétetik a T.N. Vármegyének.

1, Tulajdonosa a Patikának  Majláth Rudolf , Diplomáját nyerte a Pesti Tekintetes Orvosi Kartól…..

2, Tulajdon épületje minden tekintetbe alkalmatos; bóltja tiszta világos és száraz; laboratóriuma tágas és tiszta, kamarája és pintzéje alkalmatos; herbariumnak padlásának egy részét használja…

1834-ben Majláth Rudolf eladja a patika tulajdonjogát Mudrony Jánosnak. Részletes képet alkothatunk a gyulai Levéltárban található dokumentumok alapján az akkori gyógyszertárról és annak tulajdonosáról. Ipari tevékenységet folytatók leszármazottja volt Mudrony János, csabai gyógyszerész. Ősei 1634-ben II. Ferdinándtól kapták a nemességüket megfelelő birtokadománnyal.

1850-ből származó vizsgálati jegyzőkönyv a tulajdonost jellemzi:

…„Ezen gyógyszertár fojtonosan jó hirben áll, s a tulajdonosnak mint tudományos műveltségével, s kitünő szorgalmával, úgy szelid, s jámbor magaviseletével, s magaalkalmazásával a már régen megnyert közkedveltséget fojtonosan meg is tartani sikerült.”…

1855-ben ismételten tulajdonos csere történt. Mudrony Jánostól Laczay József veszi meg a patikát.

„A békés-csabai gyógyszertár 1867. évi fővizsgálásából” megtudhatjuk, hogy a tulajdonos oklevelét Pesten nyerte 1830-ban. „A gyógyszertár reáljogú, e jogát nyerte a nagy méltóságú Helytartótanács 1858. évi június hó 8-áról 1266. sz. engedélye alapján.”

A fellelt adatok egyértelműen igazolják, hogy 1869-től  Varságh Béla a Sas Patika tulajdonosa, aki 1867-ben kapja diplomáját. Varságh Béla nemcsak szakmai, de Békéscsaba társadalmi életének kora egyik kiemelkedő alakja volt.

1925.év Gyógyszerészi Hetilap 245-247.oldalán ezt olvashatjuk Varságh Béláról:

„Ugyszolván ismeretlenül és egyedül érkezett 56 esztendővel ezelőtt Békéscsabára, abba a városba, amelynek gyönyörű lendületű fejlődésénél egyetlen komoly lépés se történt, amelynél ne lett volna irányító tényező ez a kiváló gyógyszerész. Ez időben bontakozik ki igazi egyénisége, amellyel annak a korszaknak mindenki által tiszteletreméltó alakjává lett, amely korszakban nem tülekedtek emberek, nem keresték az egyéni érvényesülést, hanem szerényen és serényen, csendben dolgoztak a közhasznú eredményekért. Ennek alapján lett élete az önzetlen közéleti munkásság példaképe és a jó cselekedetnek láncolata.”…

A Sas patika történetében is jelentős állomás Varságh Béla munkássága. A patika forgalmának növekedése és Békéscsaba rohamos fejlődése szinte törvényszerűen hozta magával  a Patika utcai földszintes gyógyszertár helyett egy korszerű új épületben az egyre fejlődő követelményeknek is megfelelő gyógyszertár létrehozását.

1891. április 12-én Michnay Sándor építő tervezetet nyújt be Varságh Bélának, melyet 1891.április 17-én Sztraka Ernő községi mérnök engedélyezett. Ez után indul meg a Fő téren – a mai Szent István tér 6. szám alatt – az építkezés.

1903-ban készült egy keskeny , hosszú festmény Békéscsaba Főteréről Filippinyi Sámueltől szignálva, melyen már mai formájában áll az épület.

Varságh Béla társadalmi és kulturális elfoglaltságának ellenére sem felejtkezett meg hivatásáról. 1894-ig vezette a Sas Gyógyszertárat, ekkor visszavonult az aktív gyógyszerészettől, bérbe adván gyógyszertárát Réthy Bélának. A receptúrától visszavonulva sem szűnt meg a gyógyszerészi közéletben szerepelni. A magyarországi Gyógyszerészi- Egyesület járás-igazgatója és a központi igazgatóság tagja volt. Munkáját nemcsak a város, de a magasabb körök is méltányolták. I. Ferenc József kitüntette a Ferenc József rendel, a háború alatt végzett embermentő munkájáért pedig az I. osztályú vöröskereszt érdemrendet nyerte el. Varságh Béla 86. évében, 1925. okt.29-én halt meg szerettei körében. Halálát az egész város meggyászolta. Síremléke a békéscsabai Vasúti temetőben található.

1894-től tehát egyszerre találkozhatunk a Sas Patika történetében a gyógyszerésztársadalom két kiemelkedő személyiségével. Ettől az évtől ugyanis 1911-ig Réthy Béla bérli a patikát Varságh Bélától. Réthy Béla 1862. dec. 24-én született. 1877-ben 14 éves korában 5 gimnázium elvégzése után lépett a gyógyszerészi pályára, gyakornok lett Tormajgó Cézár aradi gyógyszertárában. Abban az időben a gyakornokságot nagyon szigorúan vették, csak minden vasárnap délután 4-8-ig volt szabad, reggeltől késő estig szolgált. / Olvashatjuk Réthy Béla naplójában./ A 3 éves gyakornokság után letette a tirocinális vizsgát. Mint nem okleveles segéd 1880. augusztus 16-án a csabai Varságh gyógyszertárban kezdett dolgozni havi 22 forintért és teljes ellátásért. Varságh Béla nagyon megbecsülte, mégis 1881. szeptember 1-ével elfogadta Rozsnyai Mátyás már akkor kitűnő hírű aradi gyógyszerész ajánlatát, s kerek egy évig dolgozott ott. Szállása a gyógyszertárban volt. Béréből az év végére annyit összegyűjtött, hogy megkezdhette Pesten egyetemi tanulmányait, melyet 1884-ben kitűnő eredménnyel végezte. 1894-ben bérbe vette a Sas gyógyszertárat, majd 1911- ben pedig megvásárolta.

„Tekintetes Réthy Béla urnak Békéscsabán.

Van szerencsém jelen soraimmal elismerni, hogy 1911.évi február hó 25-én Békéscsabán a következő szóbeli szerződést kötöttük:

Eladtam Önnek a Békéscsabán Piac téren lévő „Sas”-hoz cimzett reáljogú gyógytárat, illetve gyógytári reáljogosítványt, annak Ön által ismert s a szerződés kötés napján létező összes felszereléseivel, anyagkészleteivel, követeléseivel és tartozásaival együtt…”

Réthy Béla súlyos tüdőgyulladáson esett át, melynek következménye egy életre szóló hurutos állapot lett, ezért rendszeresen élt gyógycukorkákkal, Ausztriából importált Utifű cukorkával. Amikor bérbe vette a gyógyszertárat, hozzálátott, hogy ezt a cukorkát sajátkészítményeivel helyettesítse. Így indult útjára a Réthy–féle pemetefű cukorka. Saját patikájában kifejlesztette a nagyobb méretű laboratóriumi munkát és megkezdte a pemetefű cukorka, a kámfor liniment, kinavasbor, galenikumok, tablettázott gyógyszerek gyártását, melyeket törzskönyveztek. Nagyon elismert és sikeres lett a készítményeivel.

1922. július 1-ével id. Réthy Béla átadta gyógyszertárának és gyárrá fejlesztett laboratóriumának vezetését három idősebb fiának – Béla, Károly, István – bérlet formájában. Ezután számos közéleti-gazdasági tisztségeket látott el. 1935. decemberében 73 éves korában elhunyt.

A három utód atyjuk tapasztalatait és tanácsait követve egyre nagyobbra fejlesztette a gyógyszertárhoz kapcsolódó laboratóriumot és a 20-as évek végén bekövetkezett gazdasági válság ideéig a fejlődés töretlen volt. A 30-as évek második felében megindult fellendülés idején a családi patika és gyár is erőteljesebb fejlődésnek indult. A patika épületében illatszertárat is létesítettek, amelyben igen sok saját gyártmányú kozmetikumot is tartottak. A három testvér mellé belépett a negyedik testvér Imre (okleveles mezőgazdász) is és besegített a legfiatalabb testvér Dezső (tanár) is.

1933-1944  a Réthy testvérek munkamegosztása a következő:

ifj. Réthy Béla: a gyár kereskedelmi és szakmai vezetője

Réthy Károly: a gyógyszertár és az illatszertár vezetője

Réthy István: a laboratórium vezetője és műszaki fejlesztője, minőségellenőr

Réthy Imre: cégvezető

Réthy Dezső: német nyelvű és egyéb levelezés

Ekkor a dolgozók összlétszáma elérte -néha meghaladta- a 100 főt.

Egyetlen lánytestvérük Erzsébet gyermekei Béla (gyógyszerész) és Miklós (kereskedelmi főiskolát végzett) is bekapcsolódtak az üzem munkájába, ők azonban később elkerültek a gyógyszertárból és önállósodtak.

A II. világháború alatt egészen 1944-ig a gyár és a gyógyszertár folyamatosan működött. Ezután szomorú időszak következett, melyről a gyulai levéltárban megtalálható anyag tanúskodik:

Békéscsaba m.város polgármesterétől Alispán Úrnak.

Tárgy : a békéscsabai „Sas”Réthy gyógyszertár megújítása hatósági gondnok kirendelésével

…tisztelettel jelentem, hogy a békéscsabai „Sas” reáljogú gyógyszertár vezetését 1944. október 6-a után az orosz katonai hatóságok vették át egy orosz kapitány gyógyszerész felügyelete mellett Sárga Barnabás gyógyszerész gyakornok bevonásával….

Békéscsaba, 1945. május .

A Réthy család elmenekült Békéscsabáról, a gyárat kiürítették, a gépeket Sopronba vitték, azonban a gyógyszertár készlete ott maradt.

1947-1996  a gyógyszertár állami tulajdonba került, melyet később 14/1-es Gyógyszertárnak hívtak.

1996  óta  a patika privatizációját követően a Sas gyógyszertár újra családi vállalkozásban működik. A Tóth gyógyszerész dinasztia büszkén viselve a patika múltját végzi mindennapi munkáját.